2019. február 6., szerda

The only professional publication on hometextile in Hungary

The Teletextil magazine is Hungary's only professional publication on hometextile. It has been published for 14 years, four times a year, following the seasonality of home textile market in Hungary.

The Teletextil is a typical B2B (Business to Business) publication, which promotes the communication between wholesalers and retailers.The magazine is printed 600 copies, and it is mailed via post to all list of companies dealing with hometextile in Hungary.

The Teletextil is cooperating with the National Association of Home Decorators (LOSZ), sending the copies of the magazine to its members in its newsletter in electronic form. Hungary’s most visited interior design website, the Homeinfo.hu also sends out the latest magazine to its readers.

The publication thus  reaches 2,000 additional interior designers and interior architects through e-newsletter.

The main profile of the magazine is to publish news, analysis, and reports of the Hungarian and international home textiles market events.

Our publication reaches all the main market players of Hungary, who are involved in the home textile business.

The Teletextil is an internationally embedded publication, a regular visitor to Heimtextil (Frankfurt am Main, Germany), EVTEKS (Istanbul, Turkey), and Proposte (Como, Italy).

2018. december 27., csütörtök

2018. téli szám - lapozható verzió



                                         

Fenntarthatósági fórum

A Magyar Könnyűipari Szövetség december 3-án “Fenntarthatóság a textil-,
ruha-, bőr- és cipőiparban” címmel tartott szakmai fórumot a budapesti Corvin
Hotelben. A fórumon elhangzottak teljes terjedelemben ITT olvashatóak.
Az esemény célja, hogy a jó gyakorlatok bemutatásával és
tapasztalatcserével ösztönözzék a szektor szereplőinek elköteleződését a
fenntarthatóság mellett. A magyar szakértők mellett számos nemzetközi
szervezet képviselői tartottak prezentációt, mint például az Európai Textil
Szövetség (EURATEX) ügyvivője, az Európai Cipőipari Szövetség (CEC) és az
Európai Bőripari Szövetség (COTANCE) főtitkárai, valamint az OEKO-TEX
Association képviselője. Bemutatták többek között a textil-, ruha-, bőr- és
cipőipar fenntarthatósági stratégiáját, illetve sikeres oktatási programokat és az
európai ágazati szociális párbeszéd tapasztalatait is. A rendezvény témában
elkötelezett cégek és díjnyertes magyar tervezők bemutatkozásával zárult. A
rendezvény szervezőpartnere a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület.

2017. december 20., szerda

Tapétatrükkök - Nagy Nikoletta enteriőrtervező írása


A Teletextil téli lapszámában (XII. évf. 4. szám) a 26. oldalon olvasható Nagy Nikoletta enteriőrtervező írása a tapétázás rejtelmeiről. A lap nyomtatott változatában az írás szerkesztett változata jelent meg, a szöveg teljes terjedelmében itt olvasható. 

Enteriőr- és környezettervezőként 12 éve a tapéták bűvöletében élek. Számomra ez a legegyszerűbb módja, hogy egy térben azonnal stílust és hangulatot teremtsünk. Mielőtt Gombóc Artúr módjára, egyszerűen kezdenénk el erről az anyagról gondolkodni – hogy van kerek csokoládé, szögletes csokoládé, hosszúkás csokoládé, lapos, tömör, lyukas, egész, keserű, mogyorós és tej... - tapéta és tapéta között nagyon nagy különbségek lehetnek. Kis kézügyességgel és elszánt lelkesedéssel magunk is nekiállhatunk a tapétázásnak, de bízzuk inkább ezt egy megfelelő szakemberre. Így a garanciát ő vállalja a tapéta épségére és a munkájára is. Viszont nem baj, ha elméletben majdnem annyit tudunk, mint egy tapétázó mester a gyakorlatban. Nézzük meg, mik azok az irányelvek, ami mentén haladhatunk egy sikeres tapétázási projekthez. Milyen technikai buktatók lehetnek, amik kis rálátással elkerülhetőek.



Hogyan válasszunk tapétát? - Még csak véletlenül se kezdjük a szelekciót a szín és minta kiválasztásával. Első és legfontosabb kérdés, hogy milyen helyiségbe szeretnénk feltenni a tapétát. Alaposan gondoljuk át, hogy a helyiségen belül, milyen direkt-indirekt behatások érhetik a felületet. Határozzuk meg, hogy a dekoráláson kívül, szánunk-e esetleg más funkciót is a tapétának. Merthogy szánhatunk. Ez történhet akár technikai megfontolásból is. Egy jól megválasztott vinyl tapétával egy sokkal strapabíróbb felületet tudunk biztosítani, mint egy sima festett fal. A felszíne műanyagos jellegű, tehát jól tisztítható, mosható akár egy mosószeres szivaccsal is. Éppen ezért nyugodtan alkalmazhatjuk egy étkezőasztal mellé, előszoba hátfalnak ruhaakasztókkal, WC-ben teljes falfelületen, vagy akár fürdőszobában is, ahol közvetlen vízsugár nem érheti. Egy nappali vagy hálószoba esetében – amik a lakótér legtisztább helyiségei – és nincs kitéve különösebb hatásnak, egy papír tapéta is csodásan mutathat a falunkon, ami csak szárazon tisztítható. Egy struktúrált, hab felületű tapéta alapvető tulajdonsága, hogy később átfesthető. Ez is lehet egy fontos opció pl. egy előszoba esetében, ami a leginkább koszolódó tér, kiváltképpen a villanykapcsolók környékén.

Időzíts jól! - A tapétázás időpontjának helyes megválasztása kulcsfontosságú lehet. Legjobb, ha sem túl hideg, sem túl meleg nincs, mikor belekezdünk. Ajánlott a helyiségben egy optimális, 20 °C (+/- 5 °C) körüli átlagos szobahőmérsékletet biztosítani. A bekevert, híg tejfölös állagú ragasztóanyaggal több liter víz kerül a levegőbe, így a nagy mennyiségű pára kijutását is meg kell oldanunk. Ne zárjuk be, mert akkor több hétig is eltarthat, mire kiszárad a tapétánk. Tartsunk fél óránként, óránként pár perces kereszthuzatot. Talán a kicsit hűvösebb még mindig jobb, mint a nagy kánikula. Akkor ugyanis túl hamar kiszáradhat és nincs ideje megkötni a ragasztónak, mert a tapéta és a fal hirtelen kikapja belőle a vizet. Ez a tapétaszeletek felnyílásához vezethet, amivel újabb gondot veszünk a nyakunkba.

Őrizd meg a címkét! - A tapéták technikai paraméterei a csomagolás alatti papíron láthatóak, amikor már megvettük. Természetesen ez az üzletekben lévő nagy tapétakönyvekbe, katalógusokba fűzött minták hátulján is fel van tüntetve. Ez segít a körültekintő választásban is, hogy számunkra megfelelő tulajdonságú tapétához jussunk. A kis ikonok, piktogramok konkrétan mutatják, mennyire fényálló, mi az alapanyaga, hogyan kell feltenni, ragasztózni, mekkora a rapport, azaz mintamagasság, stb. A címke megőrzése fontosabb, mint gondolnánk. Pedig az első dolog, amit szinte azonnal eldobunk. Ez tartalmazza a gyártó nevét, a cikkszámot és ami még fontosabb lehet, a pontos gyártási számot. Olyan esetekben, ha netán hibás, sérült a tapéta, vagy netán nem lett elég, csak úgy lesz lehetőségünk teljesen ugyanabból a gyártásból, színárnyalatból utórendelésre. A gyártó neve és a cikkszám önmagában kevés információ ehhez.

Az alaktartó vlies - Napjainkban egyre kevesebb a papír hordorzóra készített – kivéve pár tradicionális nagy gyártót – és alább hagyott már a festhető fűrészporos és üvegszálas tapéták iránti érdeklődés is. (Tervezőként mondom, hogy hála Istennek.) Nem szeretném különösebben a tapéta típusokat bemutatni, ebben remélhetőleg egy szakképzett értékesítő segíteni fog. Egyre ismertebb viszont a vlies, vagy más néven „gyapjúrost, gyapotrost” természetes alapanyag. Elterjedése ugyan már 15 évvel ezelőtt kezdődött, mégsem választjuk ezt olyan tudatosan, mint lehetne. Legnagyobb előnye, hogy alaktartó, rugalmas, nem nyúlik felrakás közben, és nem is zsugorodik utána. Egy igen erős anyagról beszélünk, viszonylag nagy szakítószilárdsággal, ami képes a pici repedéseket is áthidalni. Pont ennek köszönhető, hogy egy későbbi tapétázás alkalmával egybe le lehet húzni a falról, nem szükséges áztatgatni, kapargatni, mint a hagyományos papír változatait. A felrakása sokkal egyszerűbb, tisztább munka, mert elegendő a falat kenni ragasztóval, majd lehet rá szárazon tenni a szeleteket. A makulatúrázást is teljesen kihagyhatjuk, szükségtelen. Ha egy ilyet választunk, egészen biztosan jól döntöttünk több szempontból is.

A makulatúra fontossága - Az alátéttapéta (makulatúra) gyakran kimarad a tapétázás folyamatából. Pedig az ideálisan előkészített falfelület és makulatúrázás pont olyan alapvető kellene, hogy legyen, mint a festésnél egy alapozó használata. Ez azonban nem minden esetben elvárás, ennek szükségességét a tapétánk hordozóanyaga határozza meg. Szimplán megfogalmazva – személyes véleményem -, hogy minden papír alapú és főként vinyl felületű(!) tapéta alá igenis tegyünk „maksit”. A vlies alapúak alól ez abszolút kihagyható, nem kell. De miért is szükséges makulatúrázni? Azért, hogy megfelelő tapadófelületet biztosítsunk. Régen ezt kétféleképpen oldották meg. Egy erősebb ragasztóval sima újságpapírt tettek a falra a tapéta alá, vagy pár centis átfedéssel egymásra illesztették a szeleteket. Valójában egyik sem túl jó megoldás, ezt ma már kerüljük. Egy vékonyabb, világosabb tapéta alól áttűnhet a mintás papír. Az átfedett szélek pedig csúnyán kidomborodnak, és még a minta sem illeszkedik ezáltal pontosan. A tapétaüzletek forgalmaznak direkt erre a célra kifejlesztett papír, vagy vlies makulatúrát, de létezik ennek folyékony, kenhető változata is. Kicsit macera, de megéri nem kihagyni, mert ismételten a szélek felnyílását kerülhetjük el.

Ha a tutira akarsz menni - Valószínűleg azért választunk tapétát sima festett fal helyett, mert valamiféle mintát szeretnék látni a falon, szeretnék felöltöztetni, barátságosabbá tenni a környezetünket. A mai exkluzív, izgalmas, különleges felületű dekor tapétákkal már nem feltétlenül szeretnénk körbetapétázni az összes falat. Bizonyos esetekben „a kevesebb több” minimalista megközelítés hatásosabb. Elegendő lehet, ha csak egy-egy felületet emelünk ki, teszünk hangsúlyossá. Azért is érdemes karakteresebb szín- vagy formavilágot választanunk, mert az elviszi a figyelmet az illesztésekről, így szép, egyöntetű végeredményt kaphatunk. Egy apró trükköt viszont érdemes alkalmazni a felrakásnál, hogy garantáltan ne legyen gond a mintaillesztéssel. Ha a tutira akarsz menni, megkérhetjük a tapétázó szakembert, hogy a szeleteket a fal közepén, szemmagasságban illessze. Nem pedig a mennyezettől lefelé haladva. Ez nem egy nagy kérés, viszont annál hasznosabb. Még a legjobb minőségű tapétákkal is előfordulhat – főként egy nagy belmagasság esetén –, hogy mire leér az illesztéssel a festő csípő magasságig, már nem stimmel teljesen tökéletesen a minta. De ezt a leírtakkal abszolút jól „elrejthetjük”, fent és legalul egyáltalán nem lesz észrevehető.

Ha hibás a tapéta - Sajnos sok festő-tapétázó nem követi a protokollt, amikor 3 tapétaszelet felrakása után észleli, hogy esetleg színhibás. Előfordul, hogy az összes tekercset felszeletelik, de nem szabadna. Három egymás mellé illesztett sáv már jól mutatja, ha esetleg például szín vagy más jellegű hiba lenne a tapétánkon. A többit bontatlan csomagolásban megőrizzük, mert azt visszaküldik a gyártónak. Pedig csak így tudunk jogosan reklamálni, ha bármi gondunk lenne. A bontott, felvágott tekercseket nem veszik vissza. Ahonnan vásároltuk üzletből, valószínűleg kimennek megnézni személyesen is. Látványos, egyértelmű esetben akár egy fotó elküldésével is tudjuk a hibát igazolni. A legtipikusabb színhiba elég egyértelmű. Amikor jól látható módon, szabályos „ritmusban”, mindig ugyanazon a részen jelenik meg a színeltérés. Ezt a hibás gyártósor hengerei okozzák. Ilyenkor több hetes külföldi megrendelés esetén is köteles a gyártó – saját költségére – pár napon belül postán küldeni a hibátlan tapétát egy másik gyártásból.

Egy szélsőséges példa – Végül ezzel a gyakorlatban reálisan is előforduló példával szeretnék kissé párhuzamot, vagy konklúziót vonni az eddig elhangzottakkal. Adott egy teljesen új építésű, társasházi lakás, téli átadással. Amíg nincs abszolút jól kiszáradva, kifűtve az egész, lehetőleg ne kezdjünk tapétázásba. Ha ezen túl vagyunk, jól működik a fűtésrendszer, biztosítani tudjuk a 15-20 °C közötti átlagos szobahőmérsékletet, belefoghatunk. Az lenne a legbiztosabb, ha adnánk neki egy-két évet, amíg teljesen „beáll” az épület is és kijönnek rajta a mozgás által keletkező dilatációs repedések. Ez gyakran előfordulhat, kisebb-nagyobb mértékben. Ha mégsem tudjuk ezt megvárni, mert már minden vágyunk, hogy új, rideg lakásunkból csodálatos meghitt otthonhont varázsolhassuk, jól válasszuk meg a tapétát. Most tényleg fontosabb a belbecs, mint a külcsín, ha nem szeretnék pár év múlva újra tapétázni. Időnként gondoskodnunk kellene a helyes szellőztetésről is, hogy mihamarabb távozzon a ragasztóval bekerülő pára. Ha nincs rá módunk sem olyan nagy baj, csak kalkuláljuk bele, hogy akár hetekig is eltarthat. Az esetleges új hajszálrepedések miatt mindenképp csak vlies alapanyagban érdemes gondolkodni, mert remélhetőleg az át is tudja hidalni ezeket. A papírt elszakíthatja egy keletkező kis hézag is. A garantáltan masszív, jól tisztítható, akár súrolható választás pedig a vlies alapú vinyl tapéta. Ha emellett döntünk, biztosan feltehetjük azt bármely helyiségbe – ahol freccsenő víz közvetlenül nem éri – nem foghatunk mellé. A mintaillesztést lehetőleg kezdjük szemmagasságban, így kétségkívül szép végeredményt fogunk kapni.

Remélem, sikerült pár praktikus szakmai tanácsot megosztanom veletek. Így a jövőben könnyebben elkalauzolhatjátok majd magatokat ezen a – csak látszólag könnyű – területen. Sok sikert és hasznos munkát kívánok!