A Teletextil 8. podcast adása - beszélgetés Komáromi Ákossal a Laguna Lakástextil Kft. alapítójával

                                                 Ismét szól a rádió!

A Teletextil 8. podcast adása.

A szakma nagy „öregjei”

Beszélgetés Komáromi Ákossal, a Laguna Kft. alapítójával

Dobos Emese: A duális beszerzés a textilipar válasza a globális zavarokra

 Dobos Emese: A duális beszerzés a textilipar válasza a globális zavarokra

Megjelent és megrendelhető a Teletextil 78. lapszáma!

            A lap print verzióját a teletextil@gmail.com címen lehet megrendelni!

A Teletextil 7. podcast adása - beszélgetés Bakody Katalinnal a JAB ügyvezető igazgatójával

  

Ismét szól a rádió!

A Teletextil 7. podcast adása.

A szakma nagy „öregjei”

Beszélgetés Bakody Katalinnal, a JAB ügyvezető igazgatójával

(A képre kattintva indul a felvétel.)

                                                               (Bakody Katalin és Szarvas György) 

Az adásban a következőkről ejtünk szót:

Fiatal évek Győrben, szülői inspirációk, szakmai álmok

Irány a közgáz, egyetemi évek a rendszerváltás alatt, nyugati tanulmányok

Marketing és német nyelv, belépés a munkaerőpiacra

Egy kis szeszipari kitérő, majd jön a textil

Mit lehetett tanulni a Gardéniában, és mit lehetett ott felépíteni?

Hogy jött a képbe a JAB?

Faladat: kitalálni a magyar JAB-t, megszervezni a regiós piacot

Nagy projektek, kiskereskedők

Együttműködés tervezőkkel, lakberendezőkkel

Nemzetközi tapasztalatok hasznosítása a magyar piacon

Mi is az a JAB-os stílus, kommunikációban, vevőkapcsolatokban?

 

Bakody Katalinnal Szarvas György, a Teletextil főszerkesztője beszélgetett.

A Teletextil mostani podcast adása a JAB Anstoetz KG támogatásával valósult meg.

 

Vermes Péter: Tudjuk, vagy legalább is jobb, ha tudjuk, hogy a változás jó!

 Vermes Péter írása, mely a Teletextil 78. számában indult, alább folytatódik:

A szaküzletnek kell márkává válni! 

Őneki kell előre nyomulni, és szintén felmutatni, aztán biztosítani a védjegyhez fűződő eredeti elvárásokat! 

Mik is ezek? 

Amiket egy márkától a megközelítésekor elvárunk, vagy vélelmezünk: 

‒ Kínáljon garanciát, mert mi nem tudunk előzetesen meggyőződni az ígéretek teljesüléséről, (mert nem értünk hozzá, tipikusan az autóvásárlás volt ilyen régen) illetve pótolja a közvetlen tapasztalatainkat

‒ Klubtagsági igazolványként működjön (manapság ez egyre lényegesebbnek tűnik)

‒ Pluszban van egy olyan elvárásunk, hogy olyan többletet nyújtson a márkatermék, ami nem is szerepelt a megközelítéskor/megszerzésekor ismert követeléseink között

Erre még visszatérünk lejjebb! (→) 

Amiket a terméktől a használat során elvárunk, ezek a tapasztalatérlelő, visszatérés-serkentő tulajdonságok/ismérvek: 

‒ csalódásmentes performance 

‒ időtállóság 

‒ vevőszolgálati szolgáltatások, troubleshooting 

‒ konzisztencia, folyamatosság (pl: mindig azonos matracmagasság és méret, tehát cserekor nem kell átépíteni az ágyat) 

Egy jól pozícionált és távlatosan gondolkodó kisker szaküzlet átveszi, "elhappolja" a védjegy erejű referenciát az általa kiállított márkáktól! 

Persze ügyesen támaszkodik azok eredeti referenciaértékére. 

Minden, amit a márkákról, arculatról tudunk, az ÉRVÉNYES LEGYEN A SZAKÜZLETRE, akkor is, ha nem márkaboltként működik! Mert saját magát kell márkaként kezelnie! A saját arculatot tehát ki kell fejleszteni és a saját hírnevet kell fényesíteni! 

Ám a szaküzlet akkor tud saját márkaként működni, ha tényleg nyújtja a márkához fűződő elvárásokat! Itt visszacsatolok az előzőre (→): Olyan előnyöket várunk egy márkatermékétől használatban, amire nem is gondoltunk, amikor keresni kezdtünk. Nem szabad azt feltételezni, hogy az érdeklődő nagy szakértő volna a témában (bármennyire is ezt mutatná)! Mert éppen azt várja el, (ha nem is mutatja), hogy szakértőkkel konzultálhasson a szaküzletben. És ebből következik, hogy nem azt kell tartsuk, amit a vásárlók keresnek! Hanem amiben örömüket lelik majd, a használat során! A kettő közt pedig ott van az edukáció, a szakértői fellépés. (Például: alig találni olyat, aki még nem ütötte meg fájdalmasan a lába kisujját az ágylábban. De aligha keresnek direkt olyan ágyat a boltban, hogy a láb a saroktól befelé álljon. A szaküzlet azzal válhat márkává a vásárló szemében, ha az ilyen részletekre rávezet.)

Az üzletek tudatos márkává válását látjuk a "nagyok"-nál. Lássuk tehát a "kicsik"-nél is! 

Van viszont egy lényeges különbség: A "nagyok" általában hegemón, birodalmi gondolkodással közelítenek, tehát uralni kívánják a beszállítókat. A "kicsik" számára a koincidencia kihasználása, a betársulásos, együttes fellépés a célravezetőbb. 

A) Arculat

Az arculat az a rendszer, ami biztosítja, hogy a márka magáról mindenhol ugyanazt a történetet mesélje el. Nemcsak a logót jelenti, hanem az összes olyan elemet, amelyen keresztül a vásárlók találkozhatnak vele.

1. Vizuális elemek

Logó ‒ Színpaletta ‒ Betűtípusok ‒ Képi világ ‒ Grafikai elemek ‒ Csomagolás, címkézés

2. Verbális elemek

Márkaüzenet ‒ Hangnem ‒ Szlogen(ek)

3. Fizikai megjelenés

A bolt külső- és belső terei ‒ Munkatársak megjelenése 

4. Digitális arculat

Stílus-azonos megjelenés a WEB-en ‒ közösségi médiákban

5. Dokumentumok és apró részletek

Névjegykártyák  ‒ email-aláírások ‒ csomagkísérők. Számlák ‒ árcímkék

Az arculat megjelenítése nem pusztán látszati kérdés. A látvány, a rendezettség, a színek és a hangulat mind-mind közvetítenek valamit a vállalkozásról. Ez a natív szintű kommunikáció vonzalmat ébreszthet, komfortérzetet nyújthat, vagy épp ellenkezőleg. Ha a nonverbális bejelentkezés félresikerül, akkor később már nehéz módosítani.

B) Berendezés

A fizikai bolt a legkézzelfoghatóbb tere annak, hogy a márka arculata teljes egészében megjelenjen. 

A vásárló azonban nem tud száz dologra figyelni egyszerre. Sok boltban félnek az üres terektől, mert úgy érzik, az üres hely pazarlás. Épp ellenkezőleg! Ha hagyunk levegőt a szemnek, a kevesebb termék értékesebbnek tűnik. Fókuszpontokat kell kijelölni, köztük helyet hagyni!

Külön a kirakatról

A kirakat nem dekoráció! Hanem az üzlet egy darabja, az egyéniségének az utcai nagykövete. Kimutatkozik az utcára, betekintést enged a boltba, és egy boltba beszívó vákuumhatást is ki kell fejtenie! Ezért a kirakat bizony a "belépési attitűd" kialakításában a rangos bálon a vendég fogadására kiküldött lakáj szerepét tölti be!

C) Viselkedés

Az első benyomás, "belépési attitűd"

Amikor belépünk egy idegen helyre, boltba, irodába vagy akár egy webshop felületére- akkor azonnal felvetődik bennünk az alapvető kérdés, amit az első érzetek alapján rögtön meg is válaszolunk: menjek, vagy maradjak? És az erre magunknak adott válasz tartósan „beég”, meghatározza a továbbiakat.

Az élmény három alapeleme:

1. Biztonságérzet

Szeretjük tudni, mire számíthatunk, de egy ismeretlen helyen, helyzetben ez nyilván nem teljesülhet. Úgyhogy az otthonosság hiányát biztatással, ígéretek közvetítésével, ismerős helyzetek beidézésével kell pótolni. A célcsoport saját, ismert és elismert miliőjére való visszautalás stílusban, megvilágításban, színekben, stb. nagyon fontos. Figyelem! Nem minden (cél-)csoport számára ugyanazok az arculati/installációs elemek hatnak otthonosan!

2. Vonzalom

Egy professzionális, gondosan kialakított környezetnek meghívó ereje van. Mondhatnánk, hogy bizalmat kelt, de a ’bizalom’ fogalommal én óvatosabban bánok, ezért nevezem inkább vonzalomnak. Ha a bolt minden részletében felkészült, azaz kívül-belül tiszta (a kirakat és a portál is!), a munkatársak megjelenése ápolt, viselkedésük udvarias, de jól értelmezhetően közvetlen, az arculat egységes, akkor könnyedebben jön az elhatározás, hogy éppen ott lesz jó beváltanom a megtakarított pénzemet valamire, amit éppen ott kínálnak nekem.

3. Érzetek, illúziók, hangulat

A stílus, dekoráció, színek, fények, hangok (akár zene), illatok, sőt ezek egységessége mind hozzájárul a hangulat alakításához. A számára harmonikus környezetben a vásárló tovább marad, szívesebben válogat és könnyebben hoz döntést. Melegebb fények otthonos érzést keltenek, míg a hidegebb árnyalatok modern, tiszta, de távolságtartóbb atmoszférát sugallhatnak. (Jó tanács: alkalmazhatunk többrétegű megvilágítást a színvisszaadás hűsége érdekében, amikor néhány foltot széles spektrumú, hidegebb fénnyel világítunk meg.)

Összegzés

Az üzletünk legyen vonzó egyéniségű márka! Legyen határozott arculata, fellépése! Ha igények kialakítására, megközelítésére és beteljesítésére törünk, akkor vegyük figyelembe, hogy ez a fellépés általában fontosabb, mint maga a termék! Pontosabban: a termék tényleges megvizsgálása csak azután jöhet a képbe, hogy a fellépésünkkel megnyertük az érdeklődést.

Ideje tehát belevágni! Az ember a pillanatnyi beágyazottságából általában erős indokok hatására, noszogatásra mozdul ki. A mostani keresletcsökkenés adjon elég erős indíttatást a szaküzleteket működtetőknek, hogy induljanak!

Megjelent és megrendelhető a Teletextil 77. lapszáma!

 A lap print verzióját a teletextil@gmail.com címen lehet megrendelni!

Holokauszt múzeum nyílt egy egykori cseh textilgyárban

Május 10-én ünnepélyes keretek között megnyílt a "Túlélők Múzeuma" a csehországi Brněnecben, Oskar Schindler egykori gyárának területén - Az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjteménye beszámolója az eseményről.

A Zachor Alapítvány meghívásának eleget téve a Goldberger Textilipari Gyűjtemény is képviselte magát a volt Löw-Beer gyapjúszövöde területén kialakított múzeum nyitórendezvényén. A Zachor Alapítvány az Arks Alapítvány egyik oktatási partnereként egy nemzetközi programot hozott létre, amelynek célja az volt, hogy több európai ország –köztük Magyarország– középiskolás diákjainak bevonásával megtervezzenek egy múzeumot a történelmi gyárépületben, azt alapul véve, hogy Oskar Schindler krakkói zománcozó gyára már évek óta múzeumként működik, a másik, a brněneci textilüzem pedig egészen elhagyatottan áll(t) Csehországban.

A textilgyár működéséről jelenleg kevés információ áll rendelkezésünkre. A család a XIX. század elején alapította az alapvetően gyapjúfelgozó gyárát, ami regionálisan hamar fontos tényezővé vált. 1938-ig volt a Morvaország területén több gyárteleppel is rendelkező Löw-Beer család birtokában, ám az 1938-as német bevonulás hatására a gyártulajdonosok Angliába menekültek és a gyár nemzeti szocialista kézre került. Ez követően 1944-től szűk egy éven át kényszermunka tábornak nevezték ki, ahová Oskar és Emilie Schindler közel 1200 zsidó munkást menekített ide az Auschwitz-Birkenau táborba való deportálás elől, akik e tábor működésének köszönhetik életüket. (Ennek a menekítésnek az apropóján készült az a bizonyos Schindler-lista). A tábor szovjetek általi felszabadítása után gyárként üzemelt tovább, utolsó egységeiben a 2010-es évekig a Škoda és az IKEA számára gyártottak textiliákat. A bezárt és elhagyatott gyártelepet végül a Löw-Beer család leszármazottjai által alapított Arks Alapítvány vette kezelésbe szűk tíz éve, és helyi, illetve nemzetközi összefogással kezdtek értékmegőrző munkába.

A Goldberger Textilipari Gyűjtemény adattárában a Zachor Alapítvány által összefogott oktatási projektben résztvevő budapesti középiskolások kutattak. Ők a projektbe azzal a koncepcióval kapcsolódtak be, hogy személyes történeteket meséltek el, érintve a zsidó deportálásokat, az embermentést és a helyi családok sorosát. A múzeum adattárában a diákok a gyártulajdonos Löw-Beer és az óbudai kartonnyomó Goldberger család közötti hasonlóságot, a Goldberger gyár dolgozóinak élet történetét mutatták be, mely munkában a textilipari gyűjtemény munkatársai segítették őket. Az adattárban elsődleges forrásokból ismerhették meg nemcsak a Goldberger gyár történetét, hanem a gyár dolgozóinak nem ritkán tragédiákkal tűzdelt sorsát és munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a volt óbudai gyár nemzetközi érdeklődők számára ezt az oldalát felfeddhesse.  

48 magyar diák aktív részvételével egy látogatóközpont kezdhette meg működését a szövödei hangár épületében, és május 10-én érték el az első nagy mérföldkövet, a nyilvános megnyitót. A térkialakítás érdekes koncepcióval ötvözi a múzeum, a konferenciatér és az eredeti gyárépület funkcióját. A nemzetközi megnyitó keretében a textilgyár volt tulajdonosainak a leszármazottja Daniel Low-Beer mint házigazda és a projekt legfőbb mozgatórugója fogadta és vezette a programsorozatot, ahol A Schindler listája könyv írója, a film több szereplője, helyi holokauszt-túlélők leszármazottjai, a Löw-Beer család képviselői is tiszteletüket tették. A rendezvény keretein belül került bemutatásra a Low-Beer textiles márka is, ami merinó gyapjúból kötött textilek felhasználásával eleveníti fel a családi örökséget. 

A projekt első igazán nagy lepéseit hatalmas összefogással tették meg május 10-én, és izgatottan várjuk, hogy hogyan folytatódik a család örökségének és a nagyon markáns nemzetközi hatással rendelkező hely szellemének ápolása.

A magyarországi diákok által összeállított molinókat a Goldberger Textilipari Gyűjtemény 2025-ben a hazai érdeklődők számára is bemutatja időszaki kiállítóterében.