Megrendelhető a teletextil@gmail.com címen a szerkesztőségtől.
Ismét szól a rádió!
A Teletextil 8. podcast adása.
A szakma nagy „öregjei”
Beszélgetés Komáromi Ákossal, a Laguna Kft. alapítójával
(A képre kattintva indul a felvétel.)
Az adásban a következőkről ejtünk szót:
Gyermekkor a titói Jugoszláviában, vajdasági
hétköznapok
Élet a kishegyesi tanyavilágban, munka,
művelődés, szórakozás
Iskola, ahova később Ruzsa Magdi és Lajkó Félix
is járt
Irány a belgrádi Sajtóintézet
Kezdődik az újságírói élet a szabadkai Hét Nap
redakciójában
Délszláv háború, költözés Magyarországra
Szombathelyen „elfogyott” a benzin, új élet a
vasi megyeszékhelyen
Indul a családi vállalkozás, Komáromi Angéla
leszervezi 700 tonna bébiétel kiszállítását Belorusziába
Kellene egy szép függöny az új céges irodába,
kapcsolat a szlovén Velanával
Mindenhová voál-t az országba, avagy az
üzletkötői lét izgalmai
A nagyker nagyra nő, a függönyök átlépik a
határokat
Generációváltás a Lagunában
70 ember – mitől is jó a munkatársi gárda
Nem nagynak, hanem jónak kell lenni – új
kihívások a piacon
Komáromi Ákossal Szarvas György, a Teletextil főszerkesztője
beszélgetett.
A Teletextil mostani podcast adása a Laguna
Kft. támogatásával valósult meg.
Folytatás a Teletextil 79. számának 8. oldaláról.
Az Indiai Textilipari Minisztérium pont 2025 november elején tette közzé négypontos akciótervét, ami az indiai textilexport termelési költségeink csökkentését, a munkatermelékenység növekedését és az export versenyképességének ösztönzését tűzte ki célul. Korábban 50%-os vámot vetett ki az USA az Indiából érkező termékekre, ugyanakkor Bangladessel, Vietnámmal és Kínával szemben is elmarad az ország termelékenysége – ezt hivatott orvosolni az új stratégia. Ugyanakkor a közelmúlt geoökonómiai fejleményei felerősítették az Európai Unió és az India közötti szabadkereskedelmi megállapodásokat: a legújabb hírek szerint a felek még idén megköthetik a megállapodást és ez a textilkereskedelem felpezsdülését is eredményezheti.
Kína az utóbbi időszakban két fő területre koncentrált a textiliparában: ezek a digitalizáció-automatizáció, valamint a fenntarthatóság, az újrahasznosítás, és a környezetkímélőbb technológiák alkalmazása. Az ázsiai ország ezzel párhuzamosan arra is törekszik, hogy egyre magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozduljon el, és mind a helyi, mind az ázsiai és afrikai piacokra kiemeltebben koncentráljon. A textiliparhoz kapcsolódóan Kína külkereskedelem-, és iparpolitikáját egyébként a Made in China 2035 stratégia, és az ún. „új kínai selyemút”, vagy Egy övezet, egy út kezdeményezés határozzák meg. Míg az előbbi a technológiai fejlesztést helyezi előtérbe, utóbbi a Közép-Ázsia, Európa és Afrika közötti kereskedelmi összekapcsoltságra és az export növelésére fókuszál. Ugyanakkor mind a környezetvédelmi, mind az emberi jogokkal kapcsolatos aggályok nem ingatták meg igazán Kína egyeduralmát a textilek piacán.
A textíliák adják Pakisztán exportjának közel felét. Az utóbbi években a textilexport összege azonban jelentősen fluktuált: ezt leginkább a pamut árának változása magyarázza. Bár a világ pamuttermelésének úgy 4%-át adja az ország (miközben India és Kína 21 és 26%-ot), Pakisztán még így is jelentős gyapottermesztő. Ráadásul a pakisztáni textilipari vállalatok jelentős része vertikálisan integrált, ami elég előnyös: ez azt jelenti, hogy a gyapottól a késztermékig „házon belül” zajlanak a folyamatok.
A regionális összehasonlításban is nagy, növekvő energiaköltségek mellett a helyi iparág számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megszüntették a helyi beszerzés adókedvezményét: most már nagyobb költséggel, adminisztratív terhekkel és megnövekedett szállítási idővel jár, ha valamelyik pakisztáni vállalat egy másik helyivel üzletelne. Továbbá a helyi textilvállalkozások versenyképességét a közelgő munkajogi-, és környezetvédelmi, fenntarthatósági irányelveknek való megfelelés is nehezíti, ami jelentősen megdrágíthatja akár a magyar importőrök számára is az országból történő beszerzést.
Hagyományosan úgy 10-20 %-kal drágábbak a török textilek, mint az indiaiak vagy a kínaiak, a magasabb árat pedig a magasabb minőség kompenzálta. Míg számos európai vásárló a török textilek mellett tette le a voksát, a mostanra közel 50%-os árkülönbséget már egyre kevésbé fogadják el. Míg Törökország sokáig a top textilexportőrök közé tartozott, a The Economist egy 2025 októberi cikke már arról számolt be, hogy az elmúlt években csökkenő export 6000 vállalkozás bezárását, több százezer dolgozó elbocsátását eredményezte, és többszáz török gyártó Egyiptomba telepítette át a termelést. A szakértők szerint a magas infláció és a romló valuta a fő okok, az egyre emelkedő munka-, és termelési költségek pedig megnehezítik az exportőrök boldogulását. Míg a 2011-ben kirobbant szír polgárháború miatt sokan menekültek Törökországba – és találtak sokszor alulfizetett munkalehetőséget a helyi textiliparban – a 2024 decemberében az Aszád-rezsim bukása után sokan visszatértek. Az elemzők szerint az egyre magasabb termelési költségek és a növekvő munkaerőhiány komoly gondokat okozhat „Európa Kínájában”.
Hiába az USA és Kína közötti csatározás, már csak a globális összekapcsoltság miatt Európára is hatnak a fejlemények: az amerikai piac esetleges csökkenését más célpiacok még erőszakosabb meghódításával (tehát alacsony árakkal és erőszakos marketinggel) pótolhatja az ázsiai ország. Ez kétségkívül negatívan hathat mind a még nyomaiban gyártást is tartalmazó európai textiliparra, mind a helyi kereskedőkre. Az európai textilgyártás főleg Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában van még jelen. Káoszért pedig nem kell messzire menni: az európai textilgyártást már így is alapjaiban megrengette az energiaválság. Ennek pedig több oka is van. A kilövő energiaárakhoz a koronavírus-járvány okozta gazdasági újraindítás, a növekvő kereslet, Európa magas importfüggősége, valamint az Oroszország Ukrajna elleni agressziója nyomán kivetett szankciók és a korlátozott kereslet mind-mind hozzájárulnak. A Textil- és Ruhagyártók Európai Szervezete (EURATEX) már 2022-ben felhívta arra a figyelmet, hogy az energiaválság miatt is rohamosan csökken az európai textilgyártók versenyképessége, mert közel hatszoros energiaárakkal kell szembesülniük, ami teljesen ellehetetleníti a gazdaságos termelést. Számos ország, - mely konkurencia és kereskedelmi partner is - állami támogatást nyújtott a helyi vállalatoknak, ez az EU-ban elmaradt, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány alatt felmerült, hogy már csak az egészségügyi textilek miatt is stratégiailag fontos (kellene, hogy legyen) az ágazat.
Az Európai Unió által kezdeményezett és 2030-ra előirányzott Fenntartható és Körforgásos Textilstratégiának való megfelelés terhe (mind anyagi, mind humán-erőforrás szempontjából) alapjaiban is megváltoztathatja a piacot. A textilek és lakástextilek kapcsán a pamut és poliészter a két leggyakoribban használt alapanyag, ezek pedig a fenntarthatósági viták középpontjában állnak. Bár több, mint 70 ország járul hozzá a világ gyapottermesztéséhez, ezek éghajlati körülményei, illetve a klímaváltozásnak való kitettségük nagyon eltérő. Több kutató is arra hívta fel a figyelmet az elmúlt időszakban, hogy a klímaváltozás negatív hatással van a pamutra, mivel nő a hőmérséklet, megzavarják a víz körforgását és szélsőséges időjárási viszonyokat okoz a jelenség, ami a terméshozam csökkenéséhez és a rostok minőségének romlásához vezet. Ugyanakkor két vállalat (az Eoxplore és a Terranea) kifejezetten az európai textilipari szereplők informálásra fejleszti, és a változások követésére hozza létre a Climate Change Impact on Cotton (CCIC) applikációt.
A poliészter a legnagyobb volumenben gyártott textilipari szálasanyag: a Textile Exchange legfrissebb jelentése szerint 2024-ben 132 millió tonnát gyártottak. Sokak szerint pedig az elektromos autók térnyerése a belsőégésű motorosakkal szemben csökkenti az igényt a kőolajra, így más ágazatok – így a műanyag-, vegyipari – felhasználása felé nyomja a tendenciákat. Bár számos kereskedő vállalta, hogy növeli az újrahasznosított poliészter-felhasználását, a „szűz” poliésztergyártás még mindig felülmúlja az újrahasznosítottét. Bár az EU-s stratégia előirányozza, hogy 2030-ra a termékeknek nagyrészt újrahasznosított szálakból kell készülnie, kérdés az, hogy a jelenlegi gyártási kapacitások utolérik-e a növekvő igényeket – és ha igen, sikerül-e a gyártási oldalon az újrahasznosítást nyereségesebbé tenni, kevesebb energia felhasználásával.
Míg évtizedekkel korábban a munkaerő-igényes gyártási folyamatokat több hullámban döntően fejlődő országokba szervezték ki a fejlettekből, mostanra számos délkelet-ázsiai országban jelentősen emelkedtek a bérek, és az ipari munkahelyek egyre kevésbé vonzóak a munkavállalók számára. Ez pedig egyfelől csökkenő ollót eredményez a bérköltségek terén, másfelől egyre inkább munkaerőhiány lép fel a textil-, és ruházati ágazatokban, ezekben a térségekben – is.
Ismét szól a rádió!
A Teletextil 7. podcast adása.
A szakma nagy „öregjei”
Beszélgetés Bakody Katalinnal, a JAB ügyvezető igazgatójával
(A képre kattintva indul a felvétel.)
(Bakody Katalin és Szarvas György)Fiatal évek Győrben, szülői inspirációk,
szakmai álmok
Irány a közgáz, egyetemi évek a rendszerváltás
alatt, nyugati tanulmányok
Marketing és német nyelv, belépés a
munkaerőpiacra
Egy kis szeszipari kitérő, majd jön a textil
Mit lehetett tanulni a Gardéniában, és mit
lehetett ott felépíteni?
Hogy jött a képbe a JAB?
Faladat: kitalálni a magyar JAB-t, megszervezni
a regiós piacot
Nagy projektek, kiskereskedők
Együttműködés tervezőkkel, lakberendezőkkel
Nemzetközi tapasztalatok hasznosítása a magyar
piacon
Mi is az a JAB-os stílus, kommunikációban,
vevőkapcsolatokban?
Bakody Katalinnal Szarvas György, a Teletextil főszerkesztője
beszélgetett.
A Teletextil mostani podcast adása a JAB
Anstoetz KG támogatásával valósult meg.
Vermes Péter írása, mely a Teletextil 78. számában indult, alább folytatódik:
A szaküzletnek kell márkává válni!
Őneki kell előre nyomulni, és szintén felmutatni, aztán biztosítani a védjegyhez fűződő eredeti elvárásokat!
Mik is ezek?
Amiket egy márkától a megközelítésekor elvárunk, vagy vélelmezünk:
‒ Kínáljon garanciát, mert mi nem tudunk előzetesen meggyőződni az ígéretek teljesüléséről, (mert nem értünk hozzá, tipikusan az autóvásárlás volt ilyen régen) illetve pótolja a közvetlen tapasztalatainkat
‒ Klubtagsági igazolványként működjön (manapság ez egyre lényegesebbnek tűnik)
‒ Pluszban van egy olyan elvárásunk, hogy olyan többletet nyújtson a márkatermék, ami nem is szerepelt a megközelítéskor/megszerzésekor ismert követeléseink között
Erre még visszatérünk lejjebb! (→)
Amiket a terméktől a használat során elvárunk, ezek a tapasztalatérlelő, visszatérés-serkentő tulajdonságok/ismérvek:
‒ csalódásmentes performance
‒ időtállóság
‒ vevőszolgálati szolgáltatások, troubleshooting
‒ konzisztencia, folyamatosság (pl: mindig azonos matracmagasság és méret, tehát cserekor nem kell átépíteni az ágyat)
Egy jól pozícionált és távlatosan gondolkodó kisker szaküzlet átveszi, "elhappolja" a védjegy erejű referenciát az általa kiállított márkáktól!
Persze ügyesen támaszkodik azok eredeti referenciaértékére.
Minden, amit a márkákról, arculatról tudunk, az ÉRVÉNYES LEGYEN A SZAKÜZLETRE, akkor is, ha nem márkaboltként működik! Mert saját magát kell márkaként kezelnie! A saját arculatot tehát ki kell fejleszteni és a saját hírnevet kell fényesíteni!
Ám a szaküzlet akkor tud saját márkaként működni, ha tényleg nyújtja a márkához fűződő elvárásokat! Itt visszacsatolok az előzőre (→): Olyan előnyöket várunk egy márkatermékétől használatban, amire nem is gondoltunk, amikor keresni kezdtünk. Nem szabad azt feltételezni, hogy az érdeklődő nagy szakértő volna a témában (bármennyire is ezt mutatná)! Mert éppen azt várja el, (ha nem is mutatja), hogy szakértőkkel konzultálhasson a szaküzletben. És ebből következik, hogy nem azt kell tartsuk, amit a vásárlók keresnek! Hanem amiben örömüket lelik majd, a használat során! A kettő közt pedig ott van az edukáció, a szakértői fellépés. (Például: alig találni olyat, aki még nem ütötte meg fájdalmasan a lába kisujját az ágylábban. De aligha keresnek direkt olyan ágyat a boltban, hogy a láb a saroktól befelé álljon. A szaküzlet azzal válhat márkává a vásárló szemében, ha az ilyen részletekre rávezet.)
Az üzletek tudatos márkává válását látjuk a "nagyok"-nál. Lássuk tehát a "kicsik"-nél is!
Van viszont egy lényeges különbség: A "nagyok" általában hegemón, birodalmi gondolkodással közelítenek, tehát uralni kívánják a beszállítókat. A "kicsik" számára a koincidencia kihasználása, a betársulásos, együttes fellépés a célravezetőbb.
A) Arculat
Az arculat az a rendszer, ami biztosítja, hogy a márka magáról mindenhol ugyanazt a történetet mesélje el. Nemcsak a logót jelenti, hanem az összes olyan elemet, amelyen keresztül a vásárlók találkozhatnak vele.
1. Vizuális elemek
Logó ‒ Színpaletta ‒ Betűtípusok ‒ Képi világ ‒ Grafikai elemek ‒ Csomagolás, címkézés
2. Verbális elemek
Márkaüzenet ‒ Hangnem ‒ Szlogen(ek)
3. Fizikai megjelenés
A bolt külső- és belső terei ‒ Munkatársak megjelenése
4. Digitális arculat
Stílus-azonos megjelenés a WEB-en ‒ közösségi médiákban
5. Dokumentumok és apró részletek
Névjegykártyák ‒ email-aláírások ‒ csomagkísérők. Számlák ‒ árcímkék
Az arculat megjelenítése nem pusztán látszati kérdés. A látvány, a rendezettség, a színek és a hangulat mind-mind közvetítenek valamit a vállalkozásról. Ez a natív szintű kommunikáció vonzalmat ébreszthet, komfortérzetet nyújthat, vagy épp ellenkezőleg. Ha a nonverbális bejelentkezés félresikerül, akkor később már nehéz módosítani.
B) Berendezés
A fizikai bolt a legkézzelfoghatóbb tere annak, hogy a márka arculata teljes egészében megjelenjen.
A vásárló azonban nem tud száz dologra figyelni egyszerre. Sok boltban félnek az üres terektől, mert úgy érzik, az üres hely pazarlás. Épp ellenkezőleg! Ha hagyunk levegőt a szemnek, a kevesebb termék értékesebbnek tűnik. Fókuszpontokat kell kijelölni, köztük helyet hagyni!
Külön a kirakatról
A kirakat nem dekoráció! Hanem az üzlet egy darabja, az egyéniségének az utcai nagykövete. Kimutatkozik az utcára, betekintést enged a boltba, és egy boltba beszívó vákuumhatást is ki kell fejtenie! Ezért a kirakat bizony a "belépési attitűd" kialakításában a rangos bálon a vendég fogadására kiküldött lakáj szerepét tölti be!
C) Viselkedés
Az első benyomás, "belépési attitűd"
Amikor belépünk egy idegen helyre, boltba, irodába vagy akár egy webshop felületére- akkor azonnal felvetődik bennünk az alapvető kérdés, amit az első érzetek alapján rögtön meg is válaszolunk: menjek, vagy maradjak? És az erre magunknak adott válasz tartósan „beég”, meghatározza a továbbiakat.
Az élmény három alapeleme:
1. Biztonságérzet
Szeretjük tudni, mire számíthatunk, de egy ismeretlen helyen, helyzetben ez nyilván nem teljesülhet. Úgyhogy az otthonosság hiányát biztatással, ígéretek közvetítésével, ismerős helyzetek beidézésével kell pótolni. A célcsoport saját, ismert és elismert miliőjére való visszautalás stílusban, megvilágításban, színekben, stb. nagyon fontos. Figyelem! Nem minden (cél-)csoport számára ugyanazok az arculati/installációs elemek hatnak otthonosan!
2. Vonzalom
Egy professzionális, gondosan kialakított környezetnek meghívó ereje van. Mondhatnánk, hogy bizalmat kelt, de a ’bizalom’ fogalommal én óvatosabban bánok, ezért nevezem inkább vonzalomnak. Ha a bolt minden részletében felkészült, azaz kívül-belül tiszta (a kirakat és a portál is!), a munkatársak megjelenése ápolt, viselkedésük udvarias, de jól értelmezhetően közvetlen, az arculat egységes, akkor könnyedebben jön az elhatározás, hogy éppen ott lesz jó beváltanom a megtakarított pénzemet valamire, amit éppen ott kínálnak nekem.
3. Érzetek, illúziók, hangulat
A stílus, dekoráció, színek, fények, hangok (akár zene), illatok, sőt ezek egységessége mind hozzájárul a hangulat alakításához. A számára harmonikus környezetben a vásárló tovább marad, szívesebben válogat és könnyebben hoz döntést. Melegebb fények otthonos érzést keltenek, míg a hidegebb árnyalatok modern, tiszta, de távolságtartóbb atmoszférát sugallhatnak. (Jó tanács: alkalmazhatunk többrétegű megvilágítást a színvisszaadás hűsége érdekében, amikor néhány foltot széles spektrumú, hidegebb fénnyel világítunk meg.)
Összegzés
Az üzletünk legyen vonzó egyéniségű márka! Legyen határozott arculata, fellépése! Ha igények kialakítására, megközelítésére és beteljesítésére törünk, akkor vegyük figyelembe, hogy ez a fellépés általában fontosabb, mint maga a termék! Pontosabban: a termék tényleges megvizsgálása csak azután jöhet a képbe, hogy a fellépésünkkel megnyertük az érdeklődést.
Ideje tehát belevágni! Az ember a pillanatnyi beágyazottságából általában erős indokok hatására, noszogatásra mozdul ki. A mostani keresletcsökkenés adjon elég erős indíttatást a szaküzleteket működtetőknek, hogy induljanak!
Megrendelhető a teletextil@gmail.com címen a szerkesztőségtől.